Hőszigetelő anyagok 1-rész

Fontos szerepet tölt be az építkezés során a szigetelőanyagok megválasztása. Alapvető kritériumként kell figyelembe vennünk a szigetelőanyagok előállítási, majd későbbi ártalmatlanítási lehetőségeit, a szükséges nyersanyag mennyiségét és fajtáját, az anyag tulajdonságait, alkalmazási lehetőségeit, fizikai jellemzőit, káros hatásait, és gazdasági költségvonzatait.

Minden szigetelőanyagnak vannak előnyei, hátrányai.Ez egyaránt vonatkozik a „pótolható” , „természetes”, „ökológiai” vagy „természetközeli” (pl. cellulóz, gyapjú, len, parafa stb.) és a „hagyományos” , „szintetikus”, vagy „mesterséges” (pl. ásványi rostok, (mint kőzet, gyapot, polisztirol stb.)szigetelőanyagokra is. De éppen a kínált szigetelőanyagok sokfélesége teszi lehetővé ezen anyagok differenciált alkalmazását, és optimális alkalmazkodást mindenkori építészeti adottságokhoz. Kisérletek igazolják, hogy az egyes szigetelő anyagok minőségének vonatkozásában nem tehetünk álltalános érvényű kijelentéseket.

A hőszigetelő hatás a levegő anyagba zárásának következménye, ami azt jelenti, hogy nem maga az anyag szigetel, hanem a számos apró légbuborék, amelyet az anyag magábanfoglal.  A légkamrácskák szigetelő hatásának előfeltétele, hogy a levegő mozgását megakadályozzuk. Ezért az épület légmentességének biztosítása a hőszigetelés hatásfokának szempontjából elsődleges fontossággal bír. Őkológiai szempontból a legfontosabb szerepet az előállítás és az ártalmatlanítás területe játsza. E téren a mesterséges szigetelőanyagok jelentős hátránnyal kűzdenek.

A hosszadalmas előállítási folyamatláncolatok közvetlen összefüggésben állnak a klór- és petrolkémiával; ózonréteg-romboló hajtógázok, üvegházt okozó gázok és rákkeltőanyagok szabadulnak fel, ezek előállítása során. Egyes nyersanyagkészletek korlátozott mennyiségben állnak rendelkezésre, az újra hasznosítás ezért minden szempontból jó szándékot követel meg. Az ártalmatlanítás többnyire lerakóhelyeken történik. Azonban a természetközeli szigetelőanyagoknak is vannak hátrányaik.

Problémát okoznak a monokultúrák és a növényvédő szerek,amelyek a tömegtermelés jellemzik a magas szállítási költségek vagy az előállítás során keletkezett környezeti terhelés. Mivel tűzvédelemi okokból valamennyi természetközeli szigetlőanyag mintegy 20%-nyi impregnáló-anyaggal van átitatva, ezért ezek ártalmatlanítása során ezeket is lerakóhelyekre kell gyűjteni és maradéktalanúl el kell égetni.

Az árúkínálat:

A legtöbb szigetelőanyag több épületrésznél is felhasználható. Meg kell különböztetnünk beönthető/fújható anyagokat, szőnyegeket, tekercseket és lemezeket. A beöntött és befújt szigetelőanyagok hajlamosak a későbbi ülepedésre, aminek következtében lyukak keletkeznek a szigetelésben.

A lemezekben kapható rugalmasabb anyagok esetében szinte elkerülhetetlen a rések keletkezése. Ezért érdemes a lemezes szigetelőanyagokat nagy táblában, több rétegben, és az egyes rétegeket egymáshoz képest eltolva feltenni. A külső falak és lapos tetők szigetelésére csak a habüveg, vagy mesterséges szigetelőanyag alkalmas. A primerenergetikai hatását tekintve minden szigetelőanyag hasznos!

A mesterséges szigetelőanyagok előállítása során a primerenergia-felhasználás jelentősen nagyobb, mint a természetközeli szigetelőanyagok esetében, cserében azonban a fizikai hőszigetelőhatás gyakorta egyértelműen jobb. Tény, hogy energetikai szempontból minden szigetelőanyag nagyon gyorsan megtérűl, miközben az egyes épületelemek használati ideje 30 év, vagy annál is több. Ennyi időbe kerül, míg az előállítással elhasznált energiát behozza a szigetelés következtében megtakarított energia.

A belsőtér szempontjából releváns károsító anyagok tekintetében elmondható, hogy szakszerű beépítés esetén minden szigetelőanyag problémamentes. A külső fal és padló szigeteléseit egyébként kívül, a szigetelendő felületre kell erősíteni., a tetőszigetelések esetén pedig, ha a beépítésnél az építési előírásokat betartják légmentesen rögzített és megfelelő szakember végzi a beépítést, a belső térben garantáltan nem szabadulnak ki a hőszigetelésből származó rostok.

Ugyanez mondható el az illékony szerves vegyületetek, vagy radioaktív sugárzás, vagy a kellemetlen szagok felszabadulásáról is: ezeket semmiképp sem okozhatják az egyes szigetelőanyagok, amennyiben biztosított az épület légmentessége, lehetetlenné válik, hogy a belsőtérbe szigetelőanyag-rostok, vagy az azokból keletkező gázok bejussanak.A lakóteret szennyező mérgező gázok többnyire a padlóburkolatokból, bútorokból, és belső térben alkalmazott festékekből származik - nem pedig a szigetelésekből!

A fizikai jellemzők és a költségek tekintetében a mesterséges szigetelőanyagok előnyben vannak!