Hangszigetelés

Míg a téli és nyári hőszigetelésre, légmentességre, nedvességvédelemre, és az elkerülendő hőhidakra vonatkozó minimális kövtelményeket Németországban a DIN 4108 tartalmazza, a hangszigetelésre vonatkozó előírásokat a DIN 4109-ben találhatóak.

Hangforrásként megkülönböztetünk:


Léghangot:

a hang a levegőben terjed pl. helyiségekben, vagy azon kívül található hangforrásokból.- Testhangok: ez szilárdanyagokban terjed, pl. az épület berendezéseiből, vagy azon kívül található hangforrásból.

Lépészaj:

testhangként keletkezik, és részben továbbvezetődik a szomszédos helyiségekbe, pl. járáskor vagy a székek elmozdításakor.


A jó hangszigetelés megakadályozza, vagy legalábbis jelentősen csökkenti a hangforrások okozta terhelést.Alapvetően a hangszigetelést azzal érjük el, hogy a hang átterjedését az épületelemeken keresztül megakadályozzuk, vagy a lehetőségekhez képest csökkentjük. A szilárd testeken keresztül történő hangterjedés megakadályozásához a hang terjedési útja folyamatosságának megszakítására van szükség.

A lépészaj a hang terjedésének megakadályozásával küszöbölhető ki.Mindenekelőtt a nehéz, nagy sűrűségű anyagok (mesterséges falazóanyagok, pl. mészhomokkő, vagy természetközeli szigetelőanyagok, pl. farostlemez) alkalmasak leginkább hangszigetelésre. Emellett vannak még jó és nagyon jó tulajdonságú szigetelőanyagok: a farostlemez mellett éppolyan alkalmas még e feladatra a gyapott és a gyapjú, az üveggyapot és a kőzetgyapot, valamint a cellulóz is. Nem alkalmas azonban az EPS (polisztirol), a PUR (poliuretán) és az üveghab.Bár az EPS-t gyakran alkalmazzák lépészajok kiküszöbölésére a padlózatban a betonréteg és a burkolat között, a hangszigetelő hatást itt azonban nem maga az anyag, hanem a padlóburkolat (amin járunk) és a (tartást biztosító) betonréteg és az azt körülölelő falak elválasztásával (a hang útjának megszakításával) érjük el.

A hangszigetelőanyagok hangszigetelőhatásának szempontjából fontos jellemző a dinamikai merevség. Minnél kisebb a merevség, annál nagyobb lehetőség van a rugózásra, és annál jobb a hangszigetelőhatás.Ezért a nyílt pórusú, puha rugózású szigetelőanyagok a legkedvezőbbek.


Hangszigetelés példák:


1.) Külső fal:

Itt a hangszigetelés követelményei a külső zajszinttől függenek. A tisztán lakókörnyékeken a külső zajszint álltalában relatíve alacsony, a belvárosokban magasabb, és pl. nagy forgalmat bonyolító átvezető utak mentén határozottan magas. Ahogy írtuk a hangszigetelés mértéke függ az alkalmazott falazóanyag tömegétől, és az anyag merevségétől. A teljes felületen, vagy csak foltszerűen alkalmazott nagyobb merevségű szigetelőlemezek, mint pl. az EPS (polisztirol) 200-2000 MHZ közötti rezonancia miatt rontják a hangszigetelést.


2.) Épületek közötti válaszfal:

Nem csak a tömörfalas építkezésnél, hanem a könnyű faszerkezetes építési módnál is jó hangszigetelőhatás érhető el. Jó hangszigetelő anyagok.

Hangszigetelő kőzetgyapot


3.) A tető:

Itt ugyanolyan követelményekkel kell számolnunk, mint a külső falaknál. A külső zajszint arányában több vagy kevesebb hangszigetelés szükséges. Előnyben vannak ezen a téren a puha szigetelőanyagok:A hangszigetelés mértéke egyáltalán nem függ a rostos szigetelőanyag fajtától.Jelentőséggel a szigetelés vastagsága és a szarufák közötti tér kitöltöttsége bír. A nagyobb szigetelésvastagság a hőszigetelés mellett a hangszigetelésre is kedvezően hat. Mivel a szarufák hanghídként hatnak a fal burkolatának is szerepe van.


Nem csak a tömeg szigeteli a hangot, a megfelelő szerkezetben alkalmazva a rugalmas szigetelőanyagok is elérik a szükséges mértékű hangszigetelési értéket.Ennek köszönhetően az olyan természetes szigetelőanyagok, mint a cellulóz, vagy farostok nagyjából megegyező levegő- és testhang-szigetelő tulajdonságokat mutatnak fel, mint pl. kőzetgyapotból készült ásványi rost termékek.Mindenekelőtt a kültérben alkalmazott falszigetelőanyagok és a tetőszigetelések tekintetében kell figyelemmel lennünk arra, hogy a hőszigetelés ronthat a hangszigetelésen. A két szempont közötti egyensúly, vagy javulás lehet az eredménye, ha alkalmasabb szigetelőanyagot választunk, vagy növeljük pl. a falazat sűrűségét.