Extrém nyári meleg: hogyan segít ilyenkor a hőszigetelés?

A klímaváltozás tény!

Az elmúlt években mind inkább érezhetjük a klímaváltozás negatív hozadékait. Míg gyermekkorunkban a 30 fok környéki hőmérséklet számított kánikulának, addig napjainkban a 40 fokos forróság is szinte a nyár természetes velejárójának számít. Az emberi tevékenység következtében a hőmérséklet egyre emelkedik, a klímaváltozás pedig valós tény, mely az egész bolygó állapotára, a természet működésére hatással van. Már az is bebizonyítást nyert, hogy az óceánok melegedése miatt vannak olyan állatfajok, melyek egyre inkább északabbra jelennek meg. Mindez most talán még beláthatatlan folyamatokat indít el. De mit észlel mindebből az átlagember?

Klímával vagy nélküle?

Azzal mindannyian tisztában vagyunk, hogy a nyári forróságban sokszor csak a klíma segíthet túlélni. Legyen a választott készülék bármennyire energiatakarékos is, mindenképp növeli a fogyasztást. Sokan úgy vannak vele, hogy nem szeretik a berendezést, hiszen kiszárítja a levegőt, és akár a meghűlés kockázatát is növelheti. Fontos lenne tehát olyan megoldást találni, mely az ingatlan hőmérsékletét csökkenti, így tényleg csak a rekkenő, közel 35-40 fokos hőségben lenne szükséges a klíma bekapcsolása. Egy picit komolyabbra fordítva a szót, mit is érünk el a hőszigeteléssel?

Hogyan hat ez a klimatizálásra?

Járt már vályogházban? Ha igen, akkor biztos érezte, hogy a nyári melegben kellemes pincehőmérsékletű térbe lépett be. Valójában pedig a vályog magában, mint falazóanyag nem jó hőszigetelő képességekkel rendelkezik. Tömör, nagy tömegű, ezáltal, ha egyszer lehül, vagy átmelegszik, akkor tovább tartja fent az adott hőmérsékletet. A vályogházakkal is ez a helyzet, ha nyár végére átmelegednek, akkor nagyon sokáig fogják tartani ezt a hőmérsékletet.

Viszont egy hagyományos b30-as vagy porotherm falazat a hőszigetelést követően hasonló adottságokkal fog rendelkezni, de a vályogtól hamarabb fogják a hőmérsékletet megváltoztatni.

Kőzetgyapottól a polisztirol hőszigetelő rendszerig

Bár a tömegközlekedési eszközökön, a közösségi terekben, a bevásárlóközpontokban és számos otthonban is alapfelszereltségnek számít a klíma berendezés, de sokan vannak, akik nélküle töltik a nyári hónapokat. Ilyenkor a megfelelő árnyékolás aranyat ér, viszont nem érdemes elfeledkezni a hőszigetelésről sem. A nyári lakásfelújítási munkálatok között vezető helyet foglal el a hőszigetelés, melyhez kőzetgyapot hőszigetelő rendszer éppen olyan jó választásnak bizonyulhat, mint a szintén többféle méretben elérhető polisztirol megoldás. Ha nem mindegy, milyen vastag hőszigetelés kerül az ingatlanra, akkor a grafitos hőszigetelő rendszert javasolt. Ez utóbbi is többféle vastagsággal elérhető, és kifejezetten népszerű a korszerű alapanyagokat kedvelők körében.

Lehet-e nyáron hőszigetelni?

Véleményem szerint mindent lehet, csak akarni kell, viszont a veszélyektől óvni kell a munkánkat. Mint láthatja, a borítóképen lévő szigetelés egy grafitos 10 cm-es austrothermes lap volt, amely abszolút nem a gyártó, hanem a kivitelező hibájából visszacsattant a falról! Tudni kell, hogy nem csak a grafitos hőszigetelést, hanem minden hőszigetelést érdemes védeni a naptól. Erre lehet használni rasher hálót, vagy bármilyen más árnyékoló hálót. A hűvösebb helyeken, ahol nem tűz a nap, ott nem kötelező.

A képen látható hőszigetelés azelőtt lett feltéve, mielőtt a délutáni nap elkezdte volna tűzni. A ragasztónak megvolt a kezdeti tapadása és elkezdett kötni. Kb. 60-80 fokos lehetett a felület, amikor már nem bírta a ragasztó és a grafitos lap mozgásából elpattant a ragasztás. Másnap a munkához kiérve lelehetett seperni a falról a szigetelést.

Ezért mondom mindig, hogy lehet szigetelni nyáron, viszont a megfelelő védekezés mellett.

Színezni lehet nyáron?

Persze természetesen, de ahogy fent említettem, betartva a szabályokat. Árnyékal együtt kell haladni, vagy olyan felületeken, ahol állandó a napsütés, ott hajnali órákban leszínezni az adott falazatot.

Nem csak a homlokzati hőszigetelés számít!

A homlokzati felújítás alkalmával nem csupán a választott hőszigetelő rendszerre érdemes fokozott figyelmet fordítani, hanem arra is, milyen festéket használunk arra, vagy mekkora hangsúlyt helyezünk a nyílászárók megválasztására. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a mai műanyag nyílászárók gyakran túlságosan jól teljesítenek, és az ingatlan levegőjébe került párát nem engedik természetes úton távozni. Ugyan a rendszeres, kereszthuzattal történő szellőztetés megoldást kínálhat, viszont a nyári hőségben senki nem nyitja ki szívesen az ablakokat.

A megfelelő hőszigetelés hiányában a külső falfelületek akár 70 fokra is felmelegedhetnek, ami a nap 24 órájában ontja a meleget az ingatlan irányába, befelé is. A profi szakemberekkel felszerelt, és megfelelően kiválasztott polisztirol hőszigetelő rendszer lehetővé teszi, hogy kevesebb klímahasználat is elegendő legyen a lakásban, sőt, jelentősen hűvösebbek legyenek a nappalok és az éjszakák.

Mi a helyzet a tetőterek hőszigetelésével?

A tetőtérről mindannyian tudjuk, hogy nyáron fokozott felmelegedésnek van kitéve. Itt a hőszigetelés azonban legalább olyan fontos, mint a téli időszakban a páraelvezetés. A megfelelő szigetelőréteg és az alkalmazott alapanyagok egyaránt befolyásolják a végeredményt. A sok tetőtéri helyiségben megtalálható klíma nem csupán a nyári melegben, hanem a téli hidegben is kihasználható, hiszen fűtési céllal szintén alkalmazhatóak a korszerű berendezések. Fontos, hogy ha már pénzt költünk az optimális belső mikroklíma megteremtésére, akkor azt a hőszigetelő rendszer is elősegítse.

Tetőterek hőszigetelésére az esetek 90 %-ban kőzetgyapotot javasolunk! Ezen kőzetgyapot kedvezőbb árban van, mint a homlokzati társa, azonban nem járható. Nem éghető, viszont nem kell félnünk a roskadástól. Sok elavult üveggyapotos tetőszigetelést ezért nem javasoljuk, mivel egy idő után roskad, összemegy és nagy a vízfelvétele.

Bár a klímahasználatot sok esetben nem válthatjuk ki a homlokzati hőszigeteléssel, de jelentősen javíthatóak a hőmérsékleti viszonyok, és így kevesebb ideig tartó alkalmazás is elegendő lehet, ami az energiafelhasználásra és így a környezet megóvására egyaránt hatással van. Az általános felmelegedés, a klímaváltozás komoly problémát okoz, melyek hátulütőit sokan még csak az extrém meleg nyarak kapcsán tapasztaljuk meg. A cél viszont nem más, mint az ökológiai lábnyom csökkentése, ennek pedig lényeges eleme az, hogy mekkora energiaráfordítással hűtjük, valamint fűtjük otthonunkat a kívánt hőmérsékletre.